1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról:
19. § * (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a) * a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c) * 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.
(2a) * Az (1) bekezdésbe nem tartozó gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben közzétett, általános tűzvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: általános tűzvédelmi szabályzat).
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha
a) * fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,
b) * mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, vagy
c) *
d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,
da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.
(4) * Nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.
(5) * Az általános tűzvédelmi szabályzat hatálya bármely külön jogi aktus nélkül kiterjed a (2a) bekezdésben meghatározott, gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyekre és jogi személyekre, kivéve, ha az érintett személyek magukra nézve egyedi tűzvédelmi szabályzatot fogadnak el.
Általános tűzvédelmi szabályzat
101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról
1. melléklet; Általános tűzvédelmi szabályzat készítése
Azok a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni az általános tűzvédelmi szabályzatot, akik:
-
a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak,
-
az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén NINCS olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
-
MAXIMUM 10 fő befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
Tűzriadó terv készítése
101/2023. (XII. 29.) BM rendelet:
3. § (1) A tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező tűzriadó tervet kell készíteni
a) menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására, foglalkoztatására szolgáló rendeltetés esetén,
b) oktatási intézmény esetén, ha annak megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
c) ha a szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt vagy más jogcímen használt épület, épületrész tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat,
d) 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshely esetén,
e) olyan épület, épületrész, szabadtér esetén, ahol 1000 kg vagy 1000 l mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítása, feldolgozása, tárolása történik, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.
(2) A tűzriadó terv tartalmazza
a) az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épületrész, épület, szabadtér elhagyásának módját,
b) a tűz esetén végrehajtandó feladatokat és viselkedési szabályokat, különös tekintettel
ba) a tűzoltóság riasztásának módjára, a tűzjelzésre,
bb) a veszélyeztetett személyek értesítésére, riasztására,
bc) a kiürítésre, mentésre,
bd) a tűz oltására, a tűzvédelmi eszközök, berendezések kezelésére,
be) a technológiai folyamattal összefüggő feladatokra és a közművek elzárására
vonatkozó szabályokra,
c) a végrehajtásért felelős beosztásokat,
d) a veszélyforrások megnevezését, utalással a védekezési szabályokra,
e) a létesítmény helyszínrajzát, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzait
ea) a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, eszközök,
eb) a központi elzárók, kapcsolók,
ec) a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyag tároló helyek,
ed) a d) pont szerinti veszélyforrások,
ee) a kiürítési útvonalak és
ef) a 2. § i) pontja szerinti helyiségek esetében a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének
megjelölésével.
(3) Épületrészre vonatkozó tűzriadó terv készítése során az épületrészt befogadó épület egyéb részére és az épületre kidolgozott tűzriadó tervet is figyelembe kell venni.
(4) A tűzriadó tervet hozzáférhető helyen, az érintett épületrész, épület területén kell elhelyezni.
(5) A tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását évente legalább egy alkalommal az érintett munkavállalókkal gyakoroltatni kell. A gyakorlat eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni, a gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a katasztrófavédelmi kirendeltséget vagy a honvédelemért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó esetben a honvédelemért felelős minisztert, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell.